Ez egy film címe, mely 2016-ban jelent meg. Nagyon jó a film, jó a koreográfiája és a dramaturgiája – könnyed és a maga módján pörgős film, annak ellenére, hogy igencsak súlyos társadalmi problémák által okozott súlyos problémákra is rámutat. Mostanság ahogy egyre több dolog kerül ki a titkosítások hatálya alól, igencsak meglepő, érdekes és tanulságos események, esetek és sorsok kerülnek nyilvánosságra. Ki gondolta volna azt, hogy többek között Virginia állam szegregációs jogszabályainak is volt köszönhető az, hogy Jurij Gagarin személyében a szovjetek küldtek fel embert elsőként a világűrbe. Többek között azért jutott ki a világűrbe John Glenn előtt Jurij Gagarin, mert a NASA színesbőrű munkatársai nem használhatták ugyanazt a mosdót, mint a fehér munkatársak. A szükséges koordináta-geometriai számításokat több esetben azért nem tudta órákkal korábban elvégezni Katherine Goble, mert a színesbőrű munkatársak számára fenntartott legközelebbi mosdó több mint egy kilométerre volt az íróasztalától. Vagy például vajon mennyit csúszott volna John Glenn űrrepülése, ha Dororthy Vaughan nem nyúlja le a Hampton város könyvtárában a programozási szakkönyvet – ugyanis csak azért nem kölcsönözhette ki, mert az un „színes részleg” könyvei között nem volt ez a kötet, és az akkor hatályos szegregációs jogszabályok értelmében be sem mehetett volna a könyvtár „white only” részlegébe, illetve a „colored only” részlegbe nem volt szabad szakkönyveket elhelyezni. De Dorothy Vaughan bátor és vakmerő volt – eltette a programozási szakkönyvet, és másfél nap alatt csak a könyvből megtanulta a terem méretű IBM gép programozását!
Szóval: sohasem tudható hogy a gyűlöletpolitikák – jelen esetben a rasszista gyűlöletpolitika apartheid jogszabályai – miképp és hogyan befolyásolják egy adott nemzet és állam – vagy adott helyzetben az emberiség – sorsát pozitív vagy negatív irányban. Egy másik film (Kódjátszma) által bemutatott emberi sors kapcsán is fel lehet tenni ez a kérdést: vajon ma hol tartana az emberiség és a számítástechnika tudománya, ha Alan Mathison Turingnak nem kellett volna meghalnia 1954-ben csak azért, mert akkor Nagy-Britanniában büntetőjogi tényállás volt a homoszexualitás.
Eközben például Magyarország büszke arra, hogy a Nobel díjasok között felülreprezentáltak a magyar származásúak. Annak okát viszont nem vagyunk hajlandók firtatni, hogy a magyar Nobel díjasok közül egy volt olyan, aki Magyarországon végzett munkássága okán és magyarországi lakosként vehette át a Nobel díjat – ahogy azt sem, hogy egyik magyar Nobel díjas sem magyarországi lakosként halt meg.
Mindenkinek tudom ajánlani a filmet. Különösen ajánlom azoknak, akik például akarnák a kizárólag etnikai hovatartozás okán történő szegregált oktatást és szegregációs politikát – mégpedig a nem a többségi társadalomhoz (vagy épp a a szegregációt akarók által ellenségnek tekintett etnikumhoz) tartozók esetében csökkentett tartalommal, jogkorlátozásokkal.
