Egy bírósági agyrém-rémtörténet, amit már szappanoperaként zajlik a Budapesten a III. kerületi bíróságon. A sztori lényege, hogy az exnej beperelte az exférjét azért, mert több gyerektartást akar. A sztori egyéb részleteit nem bontom most itt ki, mert akkor elveszne az adott történet lényege - de a sztoriban van gyámügyi jogsértés, hivatali visszaélés, nevelőapja által évek óta bántalmazott kiskorú, a bántalmazás ügyében lassan három éve (!) mindössze nyomozati szakban lévő büntetőeljárás, láthatási jogában másfél évtizede (!) folyamatosan és az elfogult gyámügy által támogatottan is akadályozott édesapa, eltussolt büntetőeljárási túlkapások és egyéb hasonlók. És van a történetben egy, „az eljárások során az exnej és a gyereket bántalmazó férje érdekében megvillanó igencsak rendkívül befolyásos FIDESZ párttagsági”.
Szóval: a bíró, akire kiszignálták az exnej által 2017 június elején beadott keresetet – mely a gyerektartás összegének az eddig volt tartásdíj majdnem két és félszeresére történő emelésére vonatkozott -, még 2017 júliusában kiküldte az idézést 2017 novemberre. A tárgyalás napján a felperes exnej vígan a tárgyalás előtt bement a bírók irodájába, ahonnan később kihallatszott a csacsogás közben a nevetgélése - aztán az eljáró bíróval együtt jöttek ki az irodából a tárgyalóterembe (miközben egy másik bíró úgy köszönt a felperesnek hogy "Szióka, de rég láttalak, jól nézel ki... mizujság mostanság nálatok?"). Majd amikor a tárgyalás megkezdődött, a bíró "a tárgyalást megnyitom" után kikapcsolta a diktafont, és egy úgymond peren kívüli és a felperes érdekét szolgáló kompromisszumos egyezségre akarta rábírni az alperest - majd miután rájött hogy az alperes nem mondhat igent az egyezségre azért, mert épp családi csődvédelem hatálya alatt áll (!), bejelentette a bíró, hogy mivel korábban ugyanaz volt a munkahelye, mint a felperesnek, ezért ő (!) majd kijelöl egy másik bírót, és azzal elnapolta a tárgyalást.
Ezzel párhuzamosan az exférj beadott egy keresetet, hogy az időközben nagykorúvá lett fia után ne kelljen tartásdíjat fizetnie: egyrészt mert családi csődvédelem hatálya alatt áll, másrészt a kereset beadását megelőzően nem volt érdemi kapcsolata a fiával. A fia teljesen elhidegült az apjától – és most részletkérdés hogy ebben az elhidegülésben mennyi szerepe volt annak, hogy az exnej folyamatosan az apjuk ellen nevelte a gyerekeket. Szóval: ahhoz képest hogy a vonatkozó bontóperi ítélet havonta két láthatást biztosított az exférjnek, 2017 szeptemberéig összesen öt alkalommal találkozhatott a gyerekeivel. A nagykorúvá vált fiú nem kereste a kapcsolatot az apjával – már a nagykorúvá válása előtti másfél-két évben sem.
A III. kerületi bíróság 2018 januárjában kezdte el aktivizálni magát, miután rájött hogy ugyanazon gyerekek után fizetendő tartásdíj mértéke ügyében két párhuzamos ügy is van. Ahhoz képest, hogy az exférj semmilyen papírt, végzést, jegyzőkönyvet nem kaphatott a 2017 novemberi tárgyalásról, 2018 február közepén több végzést is kapott a bíróságtól, melyek keltezései januáriak voltak. Az egyik végzés arról szólt, hogy az exférj és az exnej keresetét egyesítették, mely egyesítés után az exnej a felperes – ergo: az exférj keresetét érdemi elbírálás nélkül ignorálta a bíróság. A másik végzés arról szólt, hogy a bíróság hirtelen fontosnak ítélte az ügyet, és lerövidítette az ügyintézési határidőket; a harmadik végzés egy idézés volt, mely során az exférjnek összesen négy munkanapja volt előkészülni a tárgyalásra. Jó kérdés, hogy a bírósági ügykezelésen mi történt a végzések keltezése és a postára adás dátuma közötti többhetes (!) időben.
2018 február végén volt az újabb tárgyalás – ezúttal új bírónővel. Az biztos hogy a magyar bírói joggyakorlás egyik legsötétebb esete esett meg. Miközben az exnej és jelenlegi (a kiskorú lányt éveken át bántalmazó) férje nem dolgozik – és erre hivatkozva is (!) követeli az exnej a tartásdíj korábbi tartásdíj több mint kétszeresébe történő megállapítását – a bírónő azt találta mondani az exférjnek, hogy „Dolgozzon többet! Miért nem keres jobban fizető állást? Vagy vállaljon be másodállást, hogy fizethesse a kért tartásdíjat – mert vegye tudomásul, hogy itt márpedig emelés lesz, akár tetszik, akár nem!”. Mondta mindezt egy olyan embernek, akinek több baleseti sérülése volt, mozgásszervi problémái vannak, fizikai munkát nem tud végezni a gerinc- és izületi problémái végett, és még a több órás ülőmunka is problémákat okoz. Mondta mindezt a bírónő olyannak, aki a családi csődvédelem hatálya alá került, illetve évek óta nem tudja a gyógyszereit sem kiváltani és nem futja a gyógykezeltetésére – miközben lehet hogy hónapokon belül elveszíti a házát. Ahol lakik az exférj, ott még ma is sztorizgatás témája az, amikor egy háztartási baleset következményeként a tűzoltóknak kellett daruval kiemelniük a házból, mert a csigolyatöréssel spékelt gerincsérülése végett vákuumágyra kellett helyezni, és a bénulás elkerülése végett nem volt szabad mozdítani a sérült exférjet.
A másik gyöngyszem az volt ezen a tárgyaláson, amikor az exnejjel egyetértésben a bírónő kétségbe vonta az exférj által beadott kereseti és jövedelmi adatokat, na meg a csődvédelem jogosságát és jogalapját. Amikor az exférj olyan hatósági iratokkal bizonyította a kereseti viszonyaira vonatkozó adatokat, melyek keletkeztetéséhez semmi köze nem volt, éppen csak azt nem mondta a bírónő az exférjnek, hogy „ne jöjjön itt nekem tényekkel”. Valami ilyesmi volt a válasza arra is, hogy az exnej soha semmiben nem egyeztetett és soha semmiről nem tájékoztatta az exférjet a közös gyerekeik továbbtanulása, egészségi állapotuk vagy egyéb tevékenységei tekintetében.
E tárgyaláson több tényállás futott össze, mely végett a bírónő akármennyire nem akarta, kénytelen volt foglalkozni az exférj beadványaival. Ugyanis az exnej érvelése mindössze holmi „bírói gyakorlat” és „a gyerektartást fizetni kell” kommunikációs panelekre szorítkozott – miközben az exférj (pontosabban: annak „jogi tudatalattija”) az idézésre válaszul egy több mint ezernyolcszáz szavas beadványt tett a bíróságnak, melyben minden érvelést jogszabályi előírásokkal támasztott alá; és majdnem minden adat mögött ott volt a beadvány mellékleteként okirati bizonyíték. Ennek része volt azon tényálláselem, hogy az időközben nagykorúvá vált gyermek nem tartja a kapcsolatot a tartásra kötelezett exférjjel – így az exférj az új PTK új szabályai alapján – a jogszabályhelyek tételes megjelölésével – kérte, hogy a nagykorúvá vált gyerek után ne kelljen tartásdíjat fizetnie. Erre válaszul az exnej közölte a bírósággal, hogy „tartja a kapcsolatot az apjával, küldött neki egy üzenetet a Facebookon”, majd erre reagálva azt találta mondani a bírónő az exférjnek, hogy „na ugye, mégiscsak van itt kapcsolattartás”. Szóval: a bírónő szerint egy háromszavas Facebook üzenet már kapcsolattartás fiú és apa között - pláne úgy, hogy a Facebook üzenet a tárgyalás előtt 36 órával lett elküldve és ez a három szó az utóbbi öt-hat hónap összes kommunikációja volt a fiúnak az apja felé. Nyilvánvaló az, hogy a gyerekek egymástól „függetlenül” (?) ugyanabban a percben elküldött háromszavas – ugyanazt a három szót és ugyanolyan sorrendben tartalmazó - Facebook üzenete csak az exnej szülői pressziójának következménye. Már csak azért is nyilvánvaló, mert az egyik szót a három közül a két gyerek sohasem használta ugyanúgy – sem írott formában, sem a beszédben. De a bírónő szerint ez így teljes értékű kapcsolattartás a szülővel egy majdnem féléves időszak tekintetében egy háromszavas Facebook üzenet.
Ez a tárgyalás majdnem három órán át tartott. Nyilvánvaló volt, hogy a bírónő az exnej javára akart volna ítélni – annak az exnej javára, akinek érdekében a különböző eljárások során „megvillan egy igencsak befolyásos FIDESZ párttagsági”. Csakhogy az exférj általi írásbeli beadványok hivatkozásai és jogszabályokkal alátámasztott érvelései túl jól szembementek a bírónő elfogultságával szemben. Emlékeztetőül: a bírónő azon bíróság bírája, mely az exnej egyik volt munkahelye. Ezért a bírónő úgy döntött, hogy a sürgőséggel napokon belülre összehozott tárgyalást elnapolja július végére. Egyúttal kötelezte az exférjet, hogy orvosszakértői szakvéleménnyel támassza alá a megromlott egészségi állapotát – és azt, hogy az egészségi állapota nem tud többet (mondjuk napi 12-18órát a hét hat-hét napján) dolgozni -, mert „felháborítónak tartja” hogy az exférj szerinte szándékosan nem akar olyan és több munkát vállalni csak azért hogy több tartásdíjat tudjon fizetni a lassan évek óta nem dolgozó exnejének és annak szintén és évek óta nem dolgozó jelenlegi férjének. „Élmény” lesz az exférjnek a maradandó mozgásszervi problémáival lejárni az újabb orvosi haknikat – miközben a gyógyszereire sincs pénze. A bírónő arra is kötelezte az exférjet, hogy a következő tárgyalásra adjon be jogértelmezési állásfoglalást (!) arra nézve, hogy miért nem vállalhatja a családi csődvédelem hatálya alatt azt, hogy több tartásdíjat kelljen fizetnie. Tetszenek érteni, ugye? Egy nem jogvégzett peres féltől kötelezi a bírónő olyanra, ami az ő feladata lenne!
Van még egy aljassága a bírónő döntéseinek: ugyanis az exnejet arra kötelezte, hogy a következő tárgyalásig bizonyítsa be, hogy a gyerekek – különösen a nagykorúvá lett gyerek – igenis tartja a kapcsolatot a tartásra kötelezett exférjjel. Az aljasság ott van, hogy a gyerekek és az apjuk közötti „kapcsolattartás” a tárgyalást megelőző majdnem hat hónap során mindössze a 36 órával a tárgyalás előtt elküldött háromszavas Facebook üzenet volt – és a nagykorúvá vált gyerek esetében a gyerek részéről írja elő a kapcsolattartást a tartásra kötelezett szülőjével. Szóval: a januárban az exnej érdekeinek megfelelően történő ügyrendezést követően februárban sürgősséggel megtartott tárgyalást szerintem csak azért napolta el a bírónő több hónappal, hogy az exnej az elnapolás idejére érdemi kapcsolattartást tudjon prezentálni a bíróságnak a július végi tárgyalásra – és így legyen jogalapi lehetőség az exférjnek a jogszabályi előírásokkal alaposan meghivatkozott tartásdíj megszüntetése iráni kérelmének elutasítására.
Na igen: így működik a Szájer Józsefné irányította magyar igazságszolgáltatás!
Végül pár szó arról a bizonyos „az eljárások során az exnej és a kiskorú gyereket folytatólagosan bántalmazott férje érdekében megvillanó, igencsak befolyásos FIDESZ párttagsági” mibenlétéről: az exnej rokona az egyik megyeszékhely fideszes polgármesterének – azon polgármesterről van szó, aki a sorosozás-migránsozás legújabb epizódjaiban és egyébként is igencsak exponálja magát a belpolitikában, és átlagon felül szerepel az írott és elektronikus sajtóban.
A történetnek itt nincs vége – és mindössze egy nagy mocskos történethalmaz kicsiny részlete volt mindez. Szóval: Magyarországon az "igazságszolgáltatás"-ból elveszett az "i” :(
