Van az a pártkáder apparatcsik 22 éves Rácz Zsófia, akiből egyetemi hallgatóként 22 évesen már helyettes államtitkár lett, miután elemezgetett a Párt holdudvarába tartozó Alapjogokért Központnak. Az egyik - szerintem igencsak gyomorforgató - megnyilatkozása ennek a 22 évesen helyettes államtitkárrá lett, popszárceleb apuka lányának az volt, hogy "Azért küzdöttem egész életemben, hogy egyszer ilyen felelős beosztásban dolgozhassak és most sikerült! “. Szóval: a 22 éves Zsófia egész életében küzdött. Vajon mikből állt ez az egész életen át volt küzdelmei? Sikeresen tolakodott az oviban még egy szelet sütiért? Küzdött hogy soron kívül bejusson a kozmetikushoz és a műkörmöshöz? Vagy meg kellett küzdenie az elitgimnáziumban a polpozícióért a ballagáson? Hogy jól mutasson a partyfotókon pl. a szalagavatón és a gólyabálon, netán az operabálban? Szerintem a 22 éves Zsófiának fogalma sincs arról, hogy mi az Életben való küzdés és küzdelem - persze az olyanok könnyen pofáznak életen át tartó küzdelemről, akiknek apuci és anyuci a picsája alá tol vagy tolat minden jót és kedvezőt, akinek a családi nexusok és kapcsolati tőkerendszerük okán minden szükséges kapu és ajtó megnyílik, akinek az érdekében "leszólnak a Pártközpontból", és az előrejutása érdekében "megvillannak befolyásos párttagságik".
Nem szeretem saját magam példának hozni, de van egy jó példám arra, hogy mit jelent szó szerint egy egész életen át küzdeni valamiért, valaminek az eléréséhez - és annak a célnak nem kell olyan magasztosnak lenni mint egy helyettes államtitikári szék, sokkal alacsonyabbra tett mércékben meghatározott célokért is lehet és olykor kell küzdenie sokaknak. Úgy vélem az esetemben az alábbi kép tökéletesen elmondja, hogy nekem hogyan, mikép, honnan kellett megküzdenem, mégpedig szó szerint egy életen át:
Szóval: igen, jól látható, hogy az 1974-ben az értelmi fogyatékosságomat kimondó orvosszakértői véleménytől eljutottam egy főiskolai diplomáig és egy államilag elismert nyelvvizsgáig is! EZ A VALÓDI KÜZDELEM KEDVES ZSÓFIA, NEM AZ HOGY PÁRTPROMINENSEK LÉGYSZÍVESEI ÉS APUCI KAPCSOLATRENDSZERE EGY VEZETŐI SZÉKET RAKAT A PICSÁD ALÁ!
Nekem még azért is meg kellett küzdenem hogy érettségim legyen - és nem csak az 1974-es szakorvosi papír végett, hanem azért is, mert 1990 előtt csak azért nem járhattam gimnáziumban (és nem csak gimnáziumba, hanem szakközépiskolába sem), mert imperialista országban születtem és az egyik szülőm nem tért haza - tehát én joggal mondhatom, hogy engem már gyerekként üldöztek a kommunisták. Ezért volt az, hogy én 22 évesen "csak" az érettségiig jutottam el, mint fizikai munkás. Bizony az az egy életen át tartó küzdelem, hogy van egy szakmunkásvizsgám, egy betanított munkás bizonyítványom, egy érettségim, négy (!) középfokú szakképesítésem, két felsőfokú szakképesítésem, egy főiskolai diplomám, egy nyelvvizsgám, egy közigazgatási alapvizsgám és egy közigazgatási szakvizsgám. Viszont érdekes módom az fel sem merült bennem, hogy bármilyen vezetői székért küzdjek akár egy életen át. De az is egy életen át tartó küzdelem - és szerintem nagyon sokan így vannak e hazában - hogy a fizikai munkával megkeresett minimálbérből vagy alacsony fizetésből fenntartsák a családjukat és tisztességben felneveljék a gyerekeiket ... de az ilyenekről fogalmuk sincs az ilyen zsófiaféléknek, és nem is lesz fogalmuk sohasem.
Azt hiszem hogy az ilyen, 22 évesen helyettes államtikárrá lett zsófiafélékre, akik "egy életen át küzdenek egy vezetői székért" van egy-két sajátos kifejezés a magyar nyelvben: a "karrierkurva" és az "irodaribanc" feltételezthetően passzol a témához.
Magyar Vejedelemség - 2019
