2017/06/18-án írtam egy bántalmazott kiskorú esetéről, konkrétan a Legjobb Barátom kiskorú lányának bántalmazási ügyéről ebben a posztban. Az elmúlt egy évben sok minden történt a bántalmazott kiskorú ügyében, de egy dolog nem: a BRFK III. ker. Rendőrkapitánysága azóta sem volt hajlandó érdemben eljárni a bántalmazóval szemben, az állítólagos büntetőeljárás 2015 szeptembere óta a mai napig nem jutott el a vádemelésig, de még a „büntetőeljárás” lezárásig sem! Mindezt 2015 szeptemberétől 2018 júniusáig! De lássuk, hogy mi minden történt a bántalmazott kiskorú ügye kapcsán, mely során a „rendszer”, vagyis a gyámügyi igazgatás, a BFKH és a BRFK III. ker. Rendőrkapitánysága valójában a bántalmazott kiskorú különélő apját kriminalizálta (azért is, hogy mentegesse a bántalmazót):
- Az Apa 2017 nyarán több levelet is kapott különböző szervektől. Az egyik levél a BFKH III. ker. Gyámhatóság határozatát tartalmazta, mely arról szólt, hogy a bántalmazott kiskorú gyámjának az anyai nagymamát jelöli ki a Gyámhivatal – azt a nagyszülőt, aki az eljárás során mindvégig teljes mellszélességgel kiállt a bántalmazó mellett. Az Apa ezt a határozatot természetesen megfellebbezte. Érdekessége a dolognak, hogy a bántalmazott kiskorút az anyja már a határozat kézhezvétele előtt átköltöztette a gyámjának kijelölt nagyszülőhöz. A BFKH, mint felettes szerv, úgy hagyta jóvá a III. ker. Gyámhatóság határozatát, hogy határozatában rögzítette, hogy a III. ker. Gyámhatóság eljárásában több anyagi és eljárásjogi szabályt megsértett – és még az indoklást is át kellett írni, mert a III. ker. Gyámhatóság határozatának indoklása több helyen felért a tényállás meghamisításával, mégpedig a bántalmazó érdekében.
- A másik levél a Budapesti III. ker. Bíróságtól érkezett, mely azt közölte, hogy a bántalmazott kiskorú anyja beperelte a különélő Apát gyerektartásdíj megemelése végett – mely keretében a korábbi tartásdíj legalább 250%-ában akarja a tartásdíjat, „természetesen” visszamenőleg. Ez a tartásdíjper is igencsak bővelkedett és bővelkedik unortodox és hajmeresztő fordulatokban, ebbe a posztban leírtakon túlmenően is. Na igen: érdekes lehet annak a bíróságnak a pártatlansága és elfogultsága, mely a felperesként fellépő anya egyik volt munkahelye, és ahol több bíró és szinte a teljes ügykezelési személyzet nemcsak volt munkatársai, hanem többekkel igencsak jó barátnők. A tartásdíj-per további visszásságait egy másik posztban fogom részletezni.
- A harmadik levél a BFKH III. ker. Rendőrkapitányságtól érkezett, melyben a különélő Apát gyanúsítottként idézik, mert a bántalmazott kiskorú anyja feljelentette tartási kötelezettség elmulasztása végett. Az Apának volt kereken kettő havi tartásdíj-elmaradása – azon két hónapra, mely idő alatt épp munkanélküli volt. Amúgy micsoda „véletlen” hogy az anya feljelentése és keresetlevele keltezése ugyanaz a nap, és pár nappal korábban történt iktatásra, ahogy a III. ker. Gyámhatóság meghozta a vonatkozó határozatát – az a III. ker. Gyámhatóság, ahol az anya érdekében mindig is „haveri ügyintézés” történt az elmaradt láthatások tekintetében az elmúlt másfél évtizedben.
- Az Apa nyara 2017-ben azzal ment el, hogy felkészüljön a hivatalos eljárásokra. A BFKH III. ker. Rendőrkapitányságon történt gyanúsítotti kihallgatása igencsak érdekes volt – külön díjat érdemelne az a jelenet, amikor a nyomozó szó szerint üvöltözött (!) a kirendelt védővel azért, mert a nyomozás – és az anya érdekében „az eljárások során megvillanó igencsak befolyásos FIDESZ párttagsági” elvárásaival összeegyeztethetetlen jogi érvelést adott elő a védence érdekében. A kihallgatás végül valami olyasmivel zárult, hogy a nyomozó jegyzőkönyvön kívül közölte az Apával, hogy „fizesse ki a követelt összeget, és máris megszüntetem az eljárást, de ha még tovább akadékoskodik, akkor találok még valamit, amivel akár be is varrhatom”. Így a családi csődvédelem hatálya alatt álló Apa a kihallgatását követően 36 órán belül kifizette azt a tartásdíj-elmaradását, melyet a PTK vonatkozó szabálya alapján egyáltalán nem lett volna köteles; mégpedig „baráti uzsorakölcsönből” fedezve. A büntetőeljárás során a nyomozó nem zavartatta magát olyan apróságoktól, hogy a feljelentő a tanúvallomásában többször ellentmondott önmagának és az okirati bizonyítékoknak. A III. ker. Rendőrkapitányság által az Apával szemben lefolytatott büntetőeljárás minimum elfogultságára – inkább visszaélés-szerű jellegére – jellemző az is, hogy a feljelentő a megfizetett tartásdíjnak a számláján történt jóváírását követően órákon belül (!) megtehette a „vonatkozó folytatólagos tanúvallomását”. És persze az is jellemezte ezt a koncepciós eljárásnak nevezhető büntetőügyet, hogy az Apa az idézés kézhezvételét követő napon írásban kérte védő kirendelését, de a BRFK III. ker. Rendőrkapitányság csak a gyanúsítotti kihallgatást megelőző tizedik napon keltezve, egy pénteki napon hozott határozatot a védő kirendeléséről – így a védő a kirendeléséről szóló határozatot követő héten kaphatta meg úgy, hogy a gyanúsítotti kihallgatás egy hétfői nap volt. Ismerve a posta működését, a védőnek maximum kettő, talán három munkanapja volt „felkészülnie az ügyből”. Így a kirendelt védő és védence a reggelre időzített kihallgatás előtt öt perccel találkoztak, kettejük között a kihallgatást megelőző kommunikációra a nyomozó nem adott lehetőséget. Talán azért, hogy a kirendelt védő végképp ne készülhessen fel a védence érdekében? Úgyhogy az Apa megtapasztalhatta a több mint háromórás (!) kihallgatásán a pszichikai kényszervallatás mibenlétét és természetét – na meg a rabosítás „felejthetetlen” élményét. Viszont ahogy „tejelt” az Apa, három héten belül megszüntették vele szemben a büntetőeljárást – mégpedig bűncselekmény hiányában.
- Viszont a feljelentő hazudozásai végett mind a rendőrség, mind az ügyészség nem volt hajlandó feljelentővel szemben lefolytatni a büntetőeljárást hamis vád és hamis tanúzás végett. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a hamis tanúzás miatti büntetőeljárás olyan határozatban tagadta meg, melyben nem volt az elutasítással szembeni jogorvoslatra lehetőség – illetve egy okirati bizonyítékot szándékosan félremagyaráztak; valamint úgy voltak vele, hogy a feljelentő hazudozásai nem voltak relevánsak… azon hazudozások, melyekre hivatkozva megindult az Apával szembeni büntetőeljárás. Az Apának a vele szemben megfogalmazott hamis vád tekintetében írt beadványára még csak nem is válaszolt a Budapesti Nyomozó Ügyészség – 2017 szeptembere óta!
- És most kanyarodjunk vissza a BFKH III. ker. Gyámhatóságának „eljárásához”. Még 2017 nyarán az Apa – negyedik levélként - idézést kapott a III. ker. Gyámhatóságtól, mégpedig a bántalmazott lányával való kapcsolattartásának újraszabályozása tárgyában. Micsoda „véletlen”: a gyámhatósági idézés a gyanúsítotti kihallgatást követő második napra szólt. A III. ker. Gyámhatóság előadója az „eljárás” során kifejezetten szemét volt az Apával szemben – az a bizonyos előadó, aki a bántalmazott kiskorú gyámjának a bántalmazó mellett mindvégig kiálló nagyszülőt jelölte ki. Roppant érdekes volt az, hogy mind a gyám, mind a gyámügyi előadó nemhogy tudott az Apa két nappal korábbi gyanúsítotti kihallgatásáról, olyan adatokkal és információkkal rendelkeztek a kihallgatáson során elhangzottakról és a nyomozati iratokban foglaltakról, melyekről a büntetőeljárás szabályai szerint csak a nyomozó, a nyomozást felügyelő ügyész, az Apa és védője tudhatott csak! A következő „húzása” az volt a gyámügyi előadónak, hogy az Apa többszöri figyelmeztetése ellenére a bántalmazott kiskorú lakcímkártyájában foglaltakkal ellentétben nem a gyámnál lévő lakcímét jegyzőkönyvezte, hanem a bántalmazója lakcímét – azért, hogy továbbra is saját hatáskörében tarthassa az eljárást. Aztán a gyámügyi előadó csak azt volt hajlandó jegyzőkönyvbe foglalni, amit a bántalmazott kiskorú gyámja jónak látott. Olyan jól sikerült ez a jegyzőkönyvezés, hogy az iktatott és határozatilag kiküldött jegyzőkönyvben még az is benne maradt, hogy tulajdonképp a gyám diktálta!
- Az Apa a III. ker. Gyámhatóságon történtek után értelemszerűen panasszal élt a III. ker. Gyámhatóság eljárásával szemben. Ennek következtében a BFKH visszavonatta a láthatást „szabályozó” jegyzőkönyvet határozatba foglaló határozatot, és az ügyet áttette a gyám (és a bántalmazott kiskorú) lakcíme szerint illetékes II. ker. Gyámhatósághoz. A nyilvánvalóan szándékosan okirathamisítást és hivatali visszaélést elkövető III. ker. gyámügyi előadóval szemben sem a közvetlen felettesei, sem a BFKH, sem az illetékes minisztérium nem volt hajlandó eljárni – ez a gyámügyi előadó a mai napig is kiskorúak és fiatalkorúak életéről dönt; akárcsak az ügyeket eltussoló feletteseik. De az igazi ámokfutás a láthatás tekintetében a II. ker. Gyámhatóságon a gyámhatóság által történt meg.
- A II. ker. Gyámhatóság 2017 november végére idézte az Apát és a bántalmazott kiskorú gyámját a kapcsolattartás „szabályozása” érdekében. Micsoda újabb „véletlen”: a II. ker. Gyámhatóság az érintett feleket ebben a posztban szereplő tartásdíjper első tárgyalását követő napra idézte. Az Apa a II. ker. Gyámhatóság „eljárása” előtt írásban feltette azt a kérdést, hogy rögzítheti-e diktafonra az elhangzottakat, tekintettel a III. ker. Gyámhatóságon történtekre. Írásban az volt a II. ker. Gyámhatóság válasza, hogy ő nem, de kérésre ők majd rögzítik. A II. ker. Gyámhatóságon a 2017 november végi „eljárás” úgy indult, hogy a jelen lévő ügyintéző közölte, hogy „csak a titkárnő kezelheti a diktafont, de nem találjuk… sem a diktafont, sem a titkárnőt… különben is, nem is én vagyok az előadó… ja igen: az előadót sem találjuk… úgyhogy köszönöm hogy megjelentek, mára ennyi volt, majd kapnak idézést hogy mikor jöjjenek legközelebb”. Ezt követően az Apa távozott - ekkor látta utoljára a nevelőapja által éveken át bántalmazott lányát; a gyámhatóság folyosóján úgy, hogy a lányom gyámja azt is megtiltotta a lánynak, hogy az apjához szóljon. És mindezt a II. ker. Gyámhatóság munkatársai előtt – akik szó nélkül bűnsegédként asszisztáltak mindehhez.
- Ezt követően a II. ker. Gyámhatóság 2017 december elején végzésben hiánypótlásra szólította fel az Apát, hogy csatolja a láthatásra vonatkozó jogerős bírósági döntés. Vagyis: a II. ker. Gyámhatóság egy olyan irat pótlására szólított fel, melynek alapból az ügy iratai között kellett volna hogy legyen – csak valamilyen „rejtélyes okból” és a különélő Apa láthatási joga korlátozása érdekében való érdekeknek megfelelően a III. ker. Gyámhatóság által átadott iratanyagban pont az nem volt meg. Aztán nem sokkal ez után a II. ker. Gyámhatóság újabb végzést küldött, melyben hiánypótlásként arra szólította fel az Apát, hogy pontosítsa azon beadványom, mely végett 2017 november végére már idézte őt, a bántalmazott kiskorút és annak gyámját. Lehet, hogy mulatságos, viszont cseppet sem volt vicces az, hogy a diplomás, közigazgatási alap- és szakvizsgát tett, igazgatási gyakorlattal rendelkező gyámügyi előadó szerint nem volt egyértelmű az Apa azon beadványa, amit a már 17 éves bántalmazott kiskorú helyén tudott értelmezni – és amit jól mutat a II. ker. Gyámhatóság vonatkozó jegyzőkönyvében foglaltak szerint a bántalmazott kiskorú által elmondottak!
- Ezt követően 2017 december közepén az Apa újabb idézést kapott, mely szerint 2018 közepén jelenjek meg a II. ker. Gyámhatóságon a lányával való kapcsolattartás szabályozása ügyében. 2018 január közepén a II. ker. Gyámhatóság előadója közölte az Apával, hogy miután a 2017 november végi „eljárás” során távozott a gyámhatóságról, ripszropsz előkerült az ügy előadója, és szépen lejegyzőkönyvezte azt, amit a bántalmazott kiskorú gyámja lediktált és a bántalmazott kiskorúval diktáltatott neki. Majd közölte az előadó az Apával, hogy vagy elfogadja a 2017 november végén jegyzőkönyvezetteket vagy „akkor a továbbiakban nincs láthatás és ennyi volt”. Miután az Apa kényszeredetten jóváhagyta a lánya gyámjának diktátumát, az előadó közölte, hogy sem ő, sem a Gyámhatóság „márpedig” nem fog eljárni a gyámmal szemben a láthatások korlátozása (meggátlása) végett, és márpedig nem fognak intézkedni az elmaradt láthatások végett. Érdekessége a dolgok folyásának, hogy ahogy a lány gyámja az Apa „értésére adta” a Budapesti II. és III. ker. Bíróságon a gyermektartásdíj felemelése miatti per során a 2017 novemberi első „tárgyalás”, mind a 2018 februári tárgyalást követően a tárgyalásokon kívül, hogy „tesz róla” hogy többé ne láthassa a lányát - mert ha „tovább próbálkozik, akkor elintézteti a rendőr ismerősével”. Ugyanúgy a II. ker. Gyámhatóságon is az Apa „értésére adta” a gyámügyi előadó, hogy „bejelentgethet bárhol bármit”, akkor is az történik láthatás tekintetében, amit a bántalmazott kiskorú gyámja és anyja akarnak. És lehet hogy jó eséllyel az Apa a gyámnak ezen „rendőr ismerősét” „tapasztalta meg” követve vagy közvetlenül a 2017 augusztusában ellene volt büntetőeljárás során (?).
- Miután és mindezek után mind a III. ker. Gyámhatóság, mind a II. ker. Gyámhatóság, mind az Apa lakóhelye szerinti VIII. ker. Gyámhatóság még válaszolni sem volt hajlandó az elmaradt láthatások szankcionáltatása és pótoltatása érdekében, más választása nem lévén, 2018 március elején írásban lemondott a lányommal kapcsolatos láthatási jogomról – amit a tartásíj-perben „eljáró” Budapesti III. ker. Bírósággal is közölt. Az Apa naivan azt gondolta, hogy akkor ennyi volt a gyámhatóságoknak a vele szembeni ámokfutása, a lemondó nyilatkozat postára adását követő harmadik munkanapon keltezve a II. ker. Gyámhatóság „hirtelen” jóváhagyta a lányom gyámja által 2017 november végén tollba- és jegyzőkönyvbe mondatott, és az Apa részéről 2018 január közepén kényszerből és kényszeredetten „egyetértően elfogadott” jegyzőkönyvet – miután a II. ker. Gyámhatóság kézhez kapta az Apának postán megküldött, a láthatási jogról lemondó nyilatkozatát.
- Szerintem okkal vélelmezhető, hogy a II. ker. Gyámhatóságon történtek jó példa a „baráti ügyintézésre”, illetve az „atipikus korrupció” megnyilvánulására: amíg a bántalmazott kiskorú gyámjának érdeke úgy kívánta, mind a III. ker. Gyámhatóság, mind a II. ker. Gyámhatóság aktívan és tevőlegesen közreműködő volt az Apa láthatási jogának korlátozása, a láthatási jogától történő megfosztása érdekében. Majd a posztban taglalt tartásdíjper 2018 februári tárgyalása után (mely során nyilvánvalóvá vált a bántalmazott kiskorú anyja és gyámjak számára, hogy ha a tartás jogalapját képező gyermekek nem tartják a tartásra kötelezett szülővel a kapcsolatot, akkor „ugrik” a tartásdíj - és ezen, kizárólag a tartásdíj megszerezhetősége érdekében fenntartatni akart kapcsolat meglétét hirtelen veszélyeztetni kezdte mind a gyámhatóságok segítsége által is korlátozott, lehetetlenített láthatások, mind az Apának a láthatási jogáról történt lemondása. Így okkal vélelmezhető, hogy a II. ker. Gyámhatóság a bántalmazott kiskorú gyámja épp aktuális pénzszerzési érdekeinek kedvezni akaró „baráti ügyintézés” keretében az eddigi „altatással” és „halogatással” felhagyva, hirtelen jóváhagyták a kapcsolattartás szabályozására vonatkozó „megállapodást” rögzítő jegyzőkönyvet. Fentieket (és a vonatkozó „baráti ügyintézés” mikéntjét és miértjét is) szerintem majd meg kell magyaráznia a II. ker. Gyámhatóságnak – mégpedig több és másik, más típusú eljárások keretében.
- És ez mintha nem lett volna elég, a II. ker. Gyámhatóság az Apa láthatási jogáról történt lemondó nyilatkozata által ignorált és „kiüresedett” 2017 november végi „megállapodást” jóváhagyó határozatot – vagyis valójában a Nagy Semmit – a II. ker. Gyámhatóság 2018 áprilisában úgymond jogerőre emelte. Vagyis: a bántalmazott kiskorú gyámja tartásdíjperbeli pénzszerzési érdekeit közvetlenül kiszolgálandó, úgy tett, mintha létezne bármilyen megállapodás a vonatkozó láthatás tekintetében. Ezt így az Apa a II. ker. Gyámhatóság „értésére adta” írásban. mindenképp meg kell említeni, hogy a láthatás tekintetében semmi nem teljesült abból, amit a bántalmazott kiskorú gyámja a gyámhatósági jegyzőkönyvekben úgymond „vállalt”.
- Az Apa amiatt, hogy mind a lánya anyja, mind a lányom gyámja módszeresen akadályozta a gyerekeivel való kapcsolattartást, valamint tekintettel a lányát az anyja férje általi folytatólagos bántalmazások miatti lelki teherre, illetve tekintettel a gyámhatóságokon történt eljárásoknak a bántalmazott lányára gyakorolt pressziókra, nem akartam kitenni a lányát további stressznek, melyet mind az Apával szemben kifejezetten végtelenül aljas gyámhatósági eljárások, mind lánya gyámjának „nyomásgyakorlásai” jelentettek. Ezen, láthatásai jogáról történt lemondással a gyerekeivel való (jelenleg már valójában nem létező) „kapcsolatból” a vele szemben az elmúlt bő évtizedben elfogult és aljas gyámhatóságokat és aljas eljárásaikat is iktatta ki végérvényesen – és innentől kezdve kizárólag a lánya gyámjának egyszemélyi döntésének függvénye az, hogy lánya találkozhat-e az apjával. Mint már említettem: az Apa 2017 november végén látta utoljára a lányát – a II. ker. Gyámhatóság folyosóján úgy, hogy a gyám megtiltotta azt is hogy a bántalmazott kiskorú az apjához szóljon.
- Mindezzel párhuzamosan az Apa hiába írta a beadványok és panaszok tömegét amiatt, hogy a lánya bántalmazójával szemben a BRFK III. ker. Rendőrkapitánysága de facto nem hajlandó eljárni – pedig a folytatólagos bántalmazások idején a bántalmazott kiskorú még nem volt 14 éves! Mind a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Fővárosi Főügyészség, az EMMI, a Budapesti Nyomozó Ügyészség, a BRFK csak passzolgatta és tussolgatta az ügyet. Szokott módon, mindegyik szerv a másikra mutogatott, hogy „ott már válaszoltak” – igaz, ezek a válaszok olyanok voltak, hogy „áttettem a másik szervhez, majd ők válaszolnak”. Úgyhogy a bántalmazott kiskorú bántalmazója megúszta tette büntetőjogi következményei, mert „az eljárások során az érdekében megvillant egy igencsak befolyásos FIDESZ párttagsági”.
- Végül: ott van azon „apróság”, hogy a bántalmazott kiskorú anyja állítólag rokona az egyik megyeszékhely fideszes polgármesterének (aki az országos politikában is igen nagy befolyással bír), valamint igen jó személyes kapcsolatokkal rendelkezik a fővárosi gyámügyi igazgatásban illetve bírósági munkatársak és bírák tekintetében Budapesten (mint volt munkahelye okán). A bántalmazott kiskorúnak a III. ker. Gyámhatóság által kinevezett gyámjának közeli hozzátartozói tagjai a magyar művészeti és kormánypártian politikai elitnek – azon bizonyos megyeszékhelyi fideszes polgármesteren kívül.
Magyar Vejedelemség - 2018
